Egyedülállók klubja Gyömrő Magyarország

Gyűjteményének gerincét a szőlőművelés, a népi mesterségek, a mezőgazdasági termelés eszközei, az egyházközösség régi tárgyai, egykori iratok, valamint a helyi oktatási, kulturális élet emlékei adják.

Tartalomjegyzék

A várostörténeti múzeumban külön szobarészlet idézi fel Táncsics Mihály izsáki tanítói működésének éveit. Az izsákiak kedvenc madarukat, a város környékén szép számmal fészkelő gólyát választották címerállatukká. A településen A város nyugati oldalán fekszik a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legjelentősebb területe, Közép Európa legnagyobb édesvízi mocsara , a hektáros Kolon-tó. A területen védett növényritkaságok, köztük kilenc orchidea faj honos. Gyakori itt a vitéz kosbor , a hússzínű ujjaskosbor , a mocsári kosbor , az agárkosbor , illetve a pókbangó. Jellemző védett faj a szibériai és a korcs nőszirom , valamint az epergyöngyike és a gyapjas csűdfű.

Az itt-ott fennmaradt tölgy-kőris-szil ligeterdők, a Duna-Tisza közére egykor jellemző tájképet idézik. A nádas partszakasz lehetőséget nyújt a tó rendkívül gazdag élővilágának megfigyelésére. A Nemzeti Park a Magyar Madártani Egyesülettel közösen madármegfigyelő táborokat, madárgyűrűzést és szakértők vezette madármegfigyelő túrákat szervez.

A tavon nyílt vízfelületet gyakorlatilag nem található, főként nádas és mocsár borítja a területet. A víz átlagos mélysége 60—80 cm. A mocsaras jellegnek megfelelően gazdag hínárvegetáció jellemző, melynek főbb fajai az érdes tócsagaz, az úszó békaszőlő, a tündérrózsa és a keresztes békalencse. A tó hatalmas nádasai gazdag madárvilágnak adnak otthont.

A hazánkban előforduló valamennyi gémfaj és a kanalasgém rendszeresen költ itt. Mellettük otthonra talált a nádirigó , a nádi tücsökmadár , a nyári lúd , a bölömbika , a cigányréce , az egerészölyv , a hamvas rétihéja és még számos más madárfaj. Az emlősöket többek között az erdei cickány , a törpe egér, a vidra, a róka és a menyét képviseli.

Életközepi válság | Pszichológus kereső

A halak közül a réti csík és a lápi póc a jellemző. A kétéltűekből gyakran látható a pettyes és a tarajos gőte, valamint a különböző békák. A hüllők közül a mocsári teknős és a vízisikló a jellemző. A Kolon-tó növény- és állatvilága Európában is ritkaságnak számít, ezért a térség szigorúan védett terület, csak kísérővel látogatható. A tóvidéket telepített erdők és művelt földek övezik.

A nyugati oldalon emelkedik egy méter magas homokbucka, a Bikatorok. Izsák környékén az édesvizű mocsárnak köszönhetően szép számmal fészkelnek gólyák, amelyeket az izsákiak kedvenc madarukként tisztelnek. Ezért is választották címerállatukká. Ez a fajta kiváló termőtalajra talált az izsáki homokon, így virágzó szőlőtáblák alakultak ki a település környékén, tisztes megélhetést nyújtva a helybelieknek.

• Tápiószecső – Wikipédia.
• Mozgásban-korlátozottak és Szocilás ügy, és Egyéb Hírek : 11/15/17?
• vidéki sex partner Balkány Magyarország.
• Tápiószentmárton!
• rosszlányok Szentgotthárd Magyarország.

A Sárfehér - amely egyes feltételezések szerint a Fehér kadarka változata - komoly hírnevet szerzett az itt élőknek, és ez lett a helyi pezsgőgyártás alapja is. Nevét a találékony izsákiak a szőlő két tulajdonságának összekapcsolásából alkották: fehér és nagy fürtű, azaz nehéz, mint a sár, vagyis Sárfehér. Az Izsáki Sárfehér hosszú ideig ismert volt csemegeszőlőként is, és hamar rájöttek arra is, hogy az egyik legjobb pezsgőalapot is ez adja.

A Sárfehért egyes szakemberek megpróbálták időnként korszerűtlen fajtaként megbélyegezni, ám az izsákiak kitartottak mellette. Ma már rangos borversenyeken elért eredmények sora bizonyítja igazukat. Izsák legismertebb rendezvényét nagy becsben tartott szőlőfajtájukról nevezték el. Az Izsáki Sárfehér Napok programsorozata ban indult útjára.

Megrendezésének egyik oka volt, hogy a Kolon-tó A háromnapos fesztivált A gazdag program kiállításain képzőművészeti, mezőgazdasági, kisipari és kézműves alkotásokat tárnak az érdeklődők elé, szakmai tanácskozásokat tartanak, valamint sport- és kulturális bemutatók, komoly- és könnyűzenei hangversenyek várják az érdeklődőket. A hagyományokhoz híven minden évben szüreti felvonulás és bál is színesíti a rendezvény kínálatát.

Több, mint egy évtizede fogathajtó versennyel bővült a program, amelynek keretében országos egyes-, kettes- és négyesfogathajtó-bajnokságon mérkőznek a sportág legjobbjai. Általában az izsáki verseny a fogathajtók éves idényzáró bajnokavatója is. Ma már a pónis szakág is itt rendezi bajnokságát.

Izsákon négy művészeti csoport működik. Valamennyi csoport hazai és külföldi vendégszerepléseken is öregbíti a város hírnevét. Kimagasló zenei- és művészetoktatási munka folyik az általános iskolában, és fontos szerepe van a város kulturális életében az Ezüstgólya Nyugdíjas Klubnak is. A város közművelődési intézménye, a Táncsics Mihály Művelődési Ház. Tizenöt éve az Izsáki Hírek és az Izsáki Televízió szolgálja az itt élők naprakész tájékoztatását, beszámolva a helybeliek mindennapjairól, a város életének fontos eseményeiről.

A sport- és szabadidős tevékenységre korszerű sportcsarnok, nemzetközi színvonalú fogathajtó pálya, valamint labdarúgó pálya kínál lehetőséget. A helyi sportélet meghatározó klubja a Sárfehér Sportegyesület , amelynek labdarúgói évről évre a megyei bajnokság élvonalában szerepelnek. Szintén ez az egyesület patronálja az izsáki színekben versenyző fogathajtókat. Ebben a sportágban évente kétszer, májusban és szeptemberben rendeznek területi, illetve országos bajnokságokat Izsákon. Jelentős eredményeket érnek el a Diáksportkör röplabdásai és tornászai is.

Mindemellett sportrepülő egyesület is működik a városban. A református gyülekezet ig a falu régi körtemplomát használta. Az ellenreformáció idején elvett templom helyett és között egy a jelenlegi templom helyén álló sártemplomban tartották az istentiszteleteket. A 40 méteres templomtorony csak ban készült el. A toronyban jelenleg három harang van, amelyeket ben, ben és ben öntöttek.

Elkészültek a széles pilléreken nyugvó ún. A ülőhelyet kínáló templom bútorzata ben újult meg. Az izsáki "kerek templom" től szolgálta a katolikus hívők hitéletét. Az as évek végén azonban már szűknek bizonyult, állaga is megromlott. Az előző plébános Ft-os adománya és a vallásalap Ft-os segítsége mellett a nép emelte az épületet, száraz esztendők, ínség és háborús idők közepette.

Ettől kezdve miséznek benne, majd ben kapja meg az épület az oltárképeket és az orgonát, a márványkő-padlózatot pedig ban készítik el. A földrengés által megrongálódott tornyot ban építik újjá. Az Egyházközség nyertes Shapard pályázatának köszönhetően, az érsekség által kölcsönzött az önerővel tavaszán kezdődhetett meg a templom teljes körű külső és belső felújítása.

Izsák (település)

A templom kertjében látható a szintén műemléknek számító Piéta-szobor, amelynek alkotója ismeretlen. A templomnak helyet adó portát több mint három évtizeddel azelőtt vásárolta meg Marosi Izidor váci püspök , hogy kápolnát emeljen a kisizsáki hívőknek. A későbbi váci püspök álma azonban csak halála után valósulhatott meg. Az alap ugyan elkészült, de az építkezés folytatásához nem találtak forrást az itt élők. A helybéliek alapítványt hoztak létre, de az építéshez szükséges pénzt így sem tudták összegyűjteni. Ezért karolta fel vállalásukat a kecskeméti Porta Egyesület, amely a kis közösség nagy álma mellé pártolókat állított.

Sokan segítették pénzzel, anyaggal, munkával és imádsággal az építkezést, így épülhetett fel dr. Farkas Gábor Ybl-díjas építész tervei nyomán a remény kápolnája. Az izsáki izraelita hitközség legalább éves.

1. vidékilányok Szekszárd Magyarország.
2. Mi az MMDS?.
3. Navigációs menü.
4. Kiemelt témák.
5. videki lanyok Dabas Magyarország.

Hogy kik alapították és pontosan mikor, nem lehet meg­állapítani, miután az összes irat — az anyaköny­vek kivételével — elpusztult az — Tény az, hogy a kis hitközségnek van temploma és van iskolája — amely azonban most szünetel — de óta teljesen megszűnt a hitközségi élet. Akkor — miként Ettinger Mózes, a község rabbija a rácok elől Nyitrára menekült — a hitközségnek 35 családja menekült el Izsákról.

A hitközségnek 22 tagja vett részt a világháborúban s közülük többen hősi halált haltak a különböző harctereken. Az ellenforra­dalomnak — a rablásokon, iskola- és templom-dúláson felül — hárman estek áldozatul. Az elenyészően kis lélekszámú hit­községnek jelenleg vezetője sincs. A hosszú kihagyás ellenére a tavaszi szezon parádésan kezdődött. A kitűnő rajt az Újpest ellen hazai pályán 2—1-re elbukott magyarkupa-negyeddöntő odavágóján megtorpanni látszott, azonban a következő bajnoki mérkőzésen újfent eredményes volt: a 2—0-s Diósgyőr elleni sikerrel végződött találkozón tizenegyesből volt eredményes.

A hazai vereség ellenére az MTK kiválóan játszott a Szusza Ferenc Stadionban rendezett magyarkupa-negyeddöntő-visszavágón, és Kanta két gólpasszának köszönhetően 2—0-s hátrányból fordítva 3—2-re diadalmaskodott az Újpest ellen, így idegenben lőtt góllal az elődöntőbe jutott. A kupasiker generálta lelkesedés a következő fordulóban is megmaradt, és Kanta utolsó előtti percben szerzett találatával 1—0-s MTK -siker született a Paks ellen, [34] így négy bajnoki mérkőzésen négy gólt szerzett.

Miután a másodosztály küzdelmeit magabiztosan nyerte meg, a kupában pedig döntőt vívott, az MTK egy év elteltével ismét az NB1-ben szerepelhetett és elindulhatott az UEFA Európa-liga selejtezőjében is. Újonc létére sok kitűnő fiatallal a csapat nagyszerűen szerepelt, és a szezon felénél 2.



Kanta remekelt, a Nemzeti Sport őt választotta osztályzatai alapján az őszi idény legjobb játékosának. A beteg Hajnal Tamás helyére az Ues válogatottban már alapembernek számító Kantát hívta be Várhidi Péter szövetségi kapitány a ciprusi négyes tornára készülő magyar válogatott keretébe, [36] és már a hazai csapat elleni nyitómérkőzésen pályára lépett Sándor György cseréjeként.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ebben a változatban sablon- vagy fájlváltoztatások várnak ellenőrzésre. A közzétett változat ekkor volt ellenőrizve : Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: A Wikimédia Commons tartalmaz Kanta József témájú médiaállományokat.